Kivertük a biztosítékot
Még pedig igen gyorsan. Tegnap került fel egy új technikát áttekintő bejegyzés, de már a válasz is megszületett rá. Fénysebességgel. Egyébként a témában ritka intelligens módon ismerteti álláspontját a Tisztelt Vadásztárs.
Mindenképpen üdítő a bejegyzés hangvétele, az eddig megszokottakhoz képest. Végre nem a vadászetika saját magának beképzelt, felhők feletti magaslatairól ordibál artikulátlanul, két böfögés között, agresszív barom módjára, valamilyen tajparaszt hobó. Ezt legyen szíves mindenki értékelni! A törvényi hátteret is korrekt módon ismerteti a kolléga. Úgy tűnik, valahogy mindenki kötelezőnek érzi végigszaladni a törvényeken, jogszabályokon újra és újra, ha megszólal a témában. Nincs is ezzel semmi gond. Természetesen értjük a megfogalmazott álláspontját is, egy apró kivétellel. Ezt a fajta, kirekesztő álláspontot nehéz lesz képviselni:
"Szomorú, hogy nem válogathatjuk meg, kik vadásszanak ma Magyarországon."
Állást foglalni, hááááát... nem nagyon szeretünk a témában, mert nem feltétlenül a mi dolgunk. Csak néha azért kijön, kikényszerül. Bár alapvetően technikai blog vagyunk, az éjjellátással kapcsolatban gyakorta tapasztalt képmutatás annyira irritáló, hogy néha szándékosan hallatszik ki a bejegyzéseinkből némi kritikai felhang. Visszatérve, amiben nem értünk egyet a szerzővel, az az irány. Egyszerűen azért, mert világosan látszanak a trendek. Lehet azt gondolni, hogy ezt és ezt szerette volna a jogalkotó, de nem így van. Szaladjunk csak végig időrendben a fontosabb változásokon! Először az éjjellátók birtoklásán lazítottak, majd a forgalmazását is lehetővé tették, aztán megteltek hirdetésekkel a vadászlapok, egyéb médiumok és a hátizsákok is. Ez a trend, ezt alkotta a jogalkotó, nyilván ez volt a szándéka is. Az okát keressük egy elégséges társadalmi nyomásban, hiszen politikai súlya nincs a kérdésnek.
Felesleges, ostoba, de leginkább idejét múlt szabályozás volt, amikor korábban még bűncselekménynek is számított a II. generációs éjjellátó, mert haditechnikai eszköznek minősült. Társadalmi veszélyessége nem volt, az egész világon árulták, Magyarországon eközben lelkesen oktatták ki egymást a vonatkozó jogszabályismeretből a tisztelt vadásztársak vagy éppen jelentgették fel a másikat, mert a jóindulat fontos dolog. Ennek -szerencsére- véget vetettek.
Szintén jogos igény volt -mert tőlük indult- a magyarországi vadászboltok, illetve tulajdonosaik részéről, hogy ha egész Európában szinte korlátlanul kereskednek ezekkel az eszközökkel, akkor ők miért elszenvedői egy tiltó szabályozásnak? A kérés egyébként szintén érthető és jogos volt, a lobbizás pedig sikeres, a forgalmazás így megkezdődhetett. Itt tartunk most. Illetve tartottunk, de a jogalkotó lépett egyet újra, a hivatásos vadászok számára már hivatalosan is megengedték éjjellátó keresőtávcső használatát. Na, itt tartunk most, egészen pontosan.
A magyarországi vadászboltok pedig tele vannak "technikával". Hegyekben állnak a vitrinekben, polcokon a hőkamerák, digitális céltávcsövek, éjjellátó eszközök, csak úgy mint a FeHoVa standjain és minden nagyobb vadászati kiállításon Európában vagy a világban. Sőt, már telefonhoz is lehet hőkamerát csatlakoztatni, az infravető fényét pedig eddig is látta bármelyik, kamerával rendelkező mobilkészülék. Még ha ez most meglepetésként ér bárkit is. Azt pedig el sem tudjuk képzelni, hogy ez a trend miként fordulna az ellenkezőjére?! Különösen nem, ha a digitális technikákról van szó, ami folyamatosan és megállíthatatlanul fejlődik. A mostani jogszabály szerint egyébként a telefonjainkat sem vihetnénk fel a lesre, mert szintén (digitális) éjjellátók. Igaz ez a digitális fényképezőgépeinkre is vagy a digitális spektívekre. Na adj Isten, még olyan "eretnek" összeállítások is léteznek, amikor a fényképezőgép objektívje egy éjjellátó távcső. Ilyenkor meglőheti a vadat, de nem fotózhatja előtte-utána a jäger? Magyarul ott tartanak az ellenzők, ahol a part szakad. A kutya ugat, a karaván halad.
A Caterpillartól pedig már beépített hőkamerával rendelkező mobiltelefont is vásárolhatunk, csak pénz kérdés, nem is túl sok. Éjjellátó és hőkamera egyben, zsebben. Üdvözünk mindenkit 2016-ban! Egyébként pont a Beírókönyv.blog.hu-n idézte nemrég Kölcseyt -bár nem pont ilyen kontextusban, de nagyon találóan- az egyik ottani blogíró vadásztárs, a témához kapcsolódóan:
„Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Kor szerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés.”
A spektív kérjen elnézést!
A hőn vágyott és mélabús romantikával emlegetett, elmúlt korok visszasírt vadásztársadalmát, szokásait, tradícióit a világ haladásának tagadásával, a modern technikák tiltásával nem lehet vissza-, vagy újra előállítani. Már csak a hatás-ellenhatás okán sem. Minél jobban és minél unszimpatikusabban erőltetné rá a saját akaratát az újakra egy egyre kisebb véleményközösség, annál távolabb kerülnek, főleg a fiataloktól.
Egyetlen eszköz lenne a kezükben, ha valóban tenni akarnának, nevezetesen az értékközvetítés, az értékek újra megteremtése. Még egyszerűbben a vadásszá nevelés, a közösségépítés, a tradíciók általánosan és újra fontossá tétele. Ezt viszont csak hiteles emberek tehetnék, hitelesség nélkül leginkább csak bohócok tragikomédiájának tűnik, illetve az is. Nem pedig -ahogy még az elején írtuk- a vadászetika saját magának beképzelt, felhők feletti magaslatairól, két böfögés között artikulátlanul ordibáló, agresszív barom módjára viselkedő, tajparaszt hobókkal. Ugyan ki és mit tiszteljen ezeken vagy amit állítólag képviselnek? Egyelőre még annyit sem sikerült megérteniük, hogy egy eszköz önmagában nem lehet etikus vagy etikátlan. Mindig az ember az vagy sem, aki használja így vagy úgy. A világ más irányba változott, a benne élők alakították így, más nem tudta. A mai magyar vadásztársadalom pedig olyan, amilyen. Amilyen vadásztársadalmat kaptak az újak a most kesergő öregektől. Ugyanis tőlük kapták!
Fiatalabb vadásztárs: "Elmondom, hogy megy ez. Ezek a nagy, úgynevezett éjjellátó ellenzők leginkább csórók, irigyek vagy képmutatók. Vagy mind egyben, mint a neszkafé! :) Mindig találnak pár havert maguknak a sleppbe, akikkel jól megbeszélik, hogy ez micsoda egy szemét, meg az mennyire etikátlan, az miért árul ilyet, a kurva anyját, az meg miért veszi meg, hogy rohadna meg. Aztán megveregetik egymás vállát, mert ők azért fasza gyerekek. Felveszik a fekete gumicsizmát, meg a bundeszver gyakorlót, bedobnak két felest meg egy fröccsöt kísérőnek, és kimennek vadászni, közben integetnek a káembésnek, az meg visszaküld nekik egy puszit, ahelyett, hogy az arcukba nyomná a szondát. Lelámpáznak egy fasza, mínuszpontos bikát, behazudják lővilágba, aztán hajnalban meg levágnak egy malacos kocát, azt meg rárakják egy vendég nevére, hogy az b@szta el és annak is a kurva anyját, többet nem hívjuk, bár eddig sem látta senkit, csak le kellett írni egy másik körzetet is, nehogy már kimenjen oda valaki! Aztán délután már megint nyomatják séróból a vadászetikát, már az öregek is fent vannak a fészbukon. Néha azért odasúgják, hogy te gyerek, aztán jó ez a technika? Lehet, vennék én is, csak ne lenne ennyire drága. Bár igazából az évente ellopott vad árának a feléből simán ki tudná fizetni... Hehe, hehe, hopp egy pálesz megint. Und so weiter, und so fort. Na, ráismersz valakire te is? :) Jah, hogy több név is az eszedbe jutott! Kiterjedt a "család", ugye!? Mindenhol vadásznak ilyenek és pont erről beszélek! Ezek szoktak egymásnak Hubertusz Kereszteket osztogatni, minket meg oktatni. Én meg inkább megnézem, hogy mi jött ki és nem "lövés után" bírálok. Annyira szeretem, amikor ezek Széchenyivel jönnek. Nem is olvasták, csak hallották, hogy nagyon vadászias emlegetni a nevét. Ha olvasták volna, akkor tudnák, hogy bár vitathatatlan érdemei vannak, de mindent agyonlőtt. Pont, mint ők."
Szeretnénk végre valós értékteremtés látni, felismerni a tiszteletre méltót, tisztelni önkéntesen, önmagáért. Kevés ilyet látni mostanában és leginkább csendben vannak. Nem kenyerük a primadonnáskodás. Például amiatt a hozzáállás miatt, ami tetten érhető a blogoló kolléga legelső mondatában is. Saját bevallása szerint is sajnálja, hogy nem ő mondhatja meg, hogy ki vadásszon és ki ne, a magán vagy állami tulajdonú földeken, az állam tulajdonában lévő vadra. Nem hisszük, hogy osztatlan sikert aratott a gondolat.
Száz szónak is egy a vége, hogy öröm volt végre egy normális módon megfogalmazott véleményt is olvasni. A következő értelmes lépés most az lenne, hogy vegyék fel az urak a kapcsolatot a valósággal. A kifogásolt termékeket ugyanis itt-ott-amott multinacionális cégek gyártják, hirdetik, képviseltetik a világ országaiban és azok médiumaiban. Szóval a karavánt nem mi irányítjuk. Mi csak követjük és vau-vau. Az ATN Corp meg köszöni az ingyen reklámot.
Kalappal!
