Hőkamerák és éjjellátók

A különböző fórumokon hőkamera és éjjellátó eszközökkel kapcsolatban megjelent írások alapján egy a biztos, teljes zavar van a fejekben! A Dedal Magyarország Kft.-től kaptuk az alábbi írást, melyet most közreadunk.

Thermal-image-10-14-b1.jpg

A DEDAL-Magyarország Kft. az orosz JSC DEDAL-NV disztribútora Magyarországon. Ezért mi ezen prémium kategóriás termékek védelmében is eljárunk. Tudni kell azt, hogy ezen eszközök minőségi alkatrészekkel vannak szerelve és az áraik ezért magasak.Tudjuk, hogy vannak olyan gyártók is, akik ettől valamivel jobbat és sok olyan, akik ettől gyengébb minőséget állítanak elő. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy mi elutasítjuk azt a magatartást amikor felhasználók, forgalmazók a különböző gyártók termékeit degradálják. Minden termék ára tükrözi a tudását. Kivétel persze, ha valaki huncutkodik, de az már egy másik kérdés.

 

Hőkamerák

 

A termál eszközök működése eltér az alacsony fényviszonyokra épülő képalkotó eljárásoktól, mint például az éjjellátó eszközök, ahol szükséges legalább a környezeti fény a képalkotáshoz. A természetben a legnagyobb sötétségben is van környezeti fény, azaz foton mozgás. A termikus képalkotó eszközök ugyanakkor nem igényelnek fényt. A működésük azon alapul, hogy minden tárgy bocsájt ki infravörös energiát a hőmérséklete függvényében. Általánosan elmondható, hogy minél melegebb egy tárgy, annál több energiát bocsájt ki magából. Ezen eszközök azon az elven működnek, hogy összegyűjtik a tárgyak és élőlények által kibocsájtott infravörös sugárzást, amelyből képet alkotnak. Ezért nem függenek a környezeti fényviszonyoktól és képesek az érzékelő tudásától függően a ködön, füstön, párán(eső) is átlátni. Az érzékelő tudása, hogy ezen extrém esetekben milyen távolságra képes detektálni, meghatározza az árát is.

pico1024e.gif Sokszor lehet azt is hallani, hogy csak azt veszik figyelembe, hogy milyen frissítési frekvenciával dolgozik egy eszköz. Már-már zavaró, hogy azt hiszik a felhasználók, hogy minél nagyobb ez a frekvencia, annál nagyobb a tudása az eszköznek. Ez nem teljesen így van! A frissítési frekvencia az eszköz mozgatásával van kapcsolatban, azaz hogy milyen gyorsan követi az elmozdulást a képalkotás. Fontos része az eszköz használatának, mivel minél kisebb a frissítési frekvencia, annál kevésbé képes lekövetni a mozgást így a képalkotás késik. Alacsony frissítési frekvenciájú eszköz mozgó-, futó vad lövésére nem alkalmas!

158_9_exlarge.jpg

A gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthető -bárki kipróbálhatja-, hogy a jelenlegi árakat figyelembe véve, az egymillió forintba kerülő eszközök a 10 méteres ködben és extrém esetekben kb. 30-50 méter távolságra látnak, míg a 2-3 millió forintba kerülők 150-300 méterig is képesek megjeleníteni a vad teste által kibocsájtott hőt. Természetesen a még drágább (még jobb képességű) eszközök, még távolabb képesek látni. Az eszközök ezen képességét az érzékelő (detektáló) lapka tudása határozza meg, legkevésbé pedig a frissítési frekvencia. Nagyon lényeges még az is, hogy az objektív (Germánium lencse) milyen fókusz számmal bír. Egy jó minőségű, nagy nagyítású (5X) objektív kb. 3 000 $! Szintén fontos, hogy az érzékelő lap és a kijelző milyen felbontással rendelkezik. Ezek a tulajdonságok is keményen beleszólnak az árképzésbe.

158_2_exlarge.jpg

Az elmondottakkal kapcsolatban, hogy érzékelni lehessen, hogy mi miatt ilyen drágák ezek az eszközök, a tudásukat a működési elvük alapján lehet érzékelni, valamint hogy az elektronika milyen szoftvert alkalmaz. Ezen tények alapján szerettünk volna reagálni a Pulsar, JSC Dedal-NV, GSCI, termékek összehasonlításra, hogy nem véletlen az árkülönbség.

pulsar.jpg

Folynak más irányú kísérletek is, de jelenleg alapvetően kétféle, termikus képalkotó érzékelő van forgalomban: - Hűtött és hűtés nélküli. A hűtött detektorok akár kriogén hűtésűek (-180C° alatt) is lehetnek, de legalább -73C° alatt dolgoznak, azaz rendkívül alacsony hőmérsékleten. Előnyük, hogy több kilométerről is érzékelnek. Hátrányuk, hogy kevésbé viselik el a sokkhatást (nagy erejű ütéseket), így lőfegyveren történő alkalmazásuk problémás. A hűtés nélküli detektorok általában vagy hőmérséklet stabilizáltak (szobahőmérsékleten) vagy teljesen stabilizáltak.

pulsar_apex.jpg

A hőképek általában fekete-fehérek, ahol a hidegebb tárgyak feketék, míg a melegebbek fehér színűek. Természetesen ezt elektronikus úton igény szerint lehet inverzbe is váltani. Abban az esetben, ha a kijelző és az elektronika alkalmas rá, különböző színskálákkal színes képet is létre lehet hozni, ami kiválóan alkalmas tárgyak térbeli  megkülönböztetésére és egyéb, például orvos-, vagy épületdiagnosztikai célokra. A vadászatban inkább talán zavaró, sem mint hasznos.

flirone_outdoor_thermal_deer-767x1024.jpg

Hőkamerák összehasonlítása

 

Számos gyártó készít rengeteg kiváló eszközt, szerte a világban. Nem tartjuk helyénvalónak ezen eszközöknek a közbeszédben elterjedt "ez gagyi, ez nem, stb." jellegű összehasonlítását. Konkrét példa, az általunk képviselt JSC Dedal-NV prémium kategóriás érzékelőt rak az eszközeibe és emiatt drágábbak, mint például a Pulsar eszközei, melyek inkább a belépő kategóriát erősítik. Egy eszköz azért olcsóbb, mert kisebb a tudása. Minden tudású eszközökre szükség van a piacon, hiszen a piaci igények sokrétűek és eltérőek. Másik fontos megjegyzés az árakkal kapcsolatban, hogy USA és Európa nem összehasonlítható! Más az árképzés, vámok, terhek, nincs vagy alacsony ÁFA, stb.

m1_d-color-thermal-imaging-pan-tilt2.jpg

Összefoglalva tehát, ezek alapvetően haditechnikai termékek és egy eszköz ára a tudását takarja. A képfrissítés frekvenciája csak egy része az eszköz képességeinek. Természetesen gyári termékekről beszélünk.

 

Hogyan válasszunk eszközt?

 

Hőkamera:

  • Milyen kivitelű legyen az eszköz? (súly, ergonómia, kezelhetőség, javíthatóság, stb.)
  • Milyen környezeti, időjárási viszonyok között (eső, köd, füst, stb.) akarjuk használni?
  • Mennyire fontos számunkra a detektálás távolsága vagy a felismerhetőség? (Objektív, érzékelő lapka, képernyő azaz display)
  • Milyen szolgáltatásai legyenek a szoftvernek amit alkalmaznak az eszköznél?
  • Mire szeretnénk használni az eszközt? Mozgó vagy álló tárgy felismerésére?

 

Éjjellátó:

  • A választás szempontjait nem részleteznénk, mivel azt már kifejtették előttünk számtalanszor.

Remélem ezen írásunk mindenki számára érthető és elfogadható magyarázatot adott arra, hogy miért magasabb egy eszköz ára, valamint azon fejekben is sikerült egy kis rendet rakni, akik a különböző gyártókat degradálni próbálják. Az árak a termék tudását, a hozzáadott értéket takarják. Tehát ha két gyártó azonos minőségű terméket állít elő, akkor azoknak az áraik is közel azonosak, ha ugyanazon országban állítják elő őket. Ezek egyszerű, piaci törvények.

 

Infra dióda helyett infra lézer dióda? Mi a helyzet a láng rejtővel?

 

Gyakran fordulnak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy az éjjellátó eszközöknél szabad-e használni a lézer fényvetőt? Igen, szabad használni, azonban csak a mértéktartó felhasználónak! Ügyelni kell arra ugyanis, hogy közeli tárgyakról ne verődjön vissza a vető fénye. Jelenleg nincs olyan gyártó, aki az eszközeibe 1+ generáció fölött lézer diódát szerelne. Ez nem véletlen, ugyanis Gen2-től Gen4-ig a képátalakító csöveknél a beérkező, koncentrált fény által közölt energia károsítja az MCP bevonatát képező Dynod réteget (ez egy félvezető anyag, melynek az elektronsokszorozásban van szerepe). Beégeti vagy megperzseli, azaz első esetben fekete pontként, utóbbinál szürkés foltként jelentkezik a visszafordíthatatlan károsodás. Jobbik eset az, amikor az MCP nem sérül, de egy idő után a képátalakító érzékenysége ekkor is csökkenni fog, ami szintén nemkívánatos dolog.

UTOLAGOS-IR-LASER_1.jpg

A gyártók részéről ez azért is fontos, kiadott információ, mert ha garanciális időn belül ilyen problémák merülnek fel, akkor ez a felhasználó hibájából eredő probléma, a garancia megszűnik. Tehát a véleményünk az, hogy szabad használni az ilyen eszközöket, főleg nagy távolságú felderítésekre, de ügyelve arra, hogy közeli tárgyak ne kerüljenek a látómezőbe, elkerülve ezáltal a nemkívánatos, károsodást okozó visszaverődéseket. Abban az esetben ha mégis megtörténik a baj, sajnos mélyen a zsebbe kell majd nyúlni!

images.jpg Lángrejtő (esetleg kompenzátor, csőszájfék, stb.) használata ugyan nem kötelező, de ajánlatos. Ugyanis, ha a lövés folyamata során nem ég el a csőtorkolatig az összes lőpor, akkor a csőtorkolatnál gyakorlatilag koncentrált és erős fényforrásként jelentkező égés beégéseket tud okozni az MCP-n! Nem gyakori jelenség, viszont ritkán, de előfordul. Az adott kalibernek megfelelő normál csőhossznál rövidebb csővel rendelt fegyvereknél (pl. "forest", "scout", stb. fantázianeveken) ezért érdemes számításba venni a jelenséget. Itt segítséget jelenthet még, az adott csőhosszhoz választott, megfelelő minőségű és mennyiségű lőpor, saját magunk által töltött lőszerrel. Ez QuickLOAD szoftverrel remekül kisakkozható!

logo_2.png Kérjük, hogy saját érdekükben fogadják meg a leírtakat! Azonban ha valakinek mégis kétségei lennének, javasoljuk megkeresni a KATOD, EKRAN, Photonis, stb. csőgyártókat, valamint a JSC Dedal-NV, Infratech, COT, stb. felhasználókat. Ugyan ezt fogják elmondani.

 

VTB