Melyik is a jó hőkamera?

Mivel még mindig viszonylag új és drága eszköz a vadászatban, ezért sokan egyáltalán nincsenek tisztában vele, hogy mik a lényeges tulajdonságai egy hőkamerának, hogyan kell értelmezni ezeket és a megfelelő eszközt kiválasztani.

fokep.jpg

Márpedig az egyszerűbb (hűtés nélküli) hőkamerák piaca egyre bővül és a vadászatban is egyre nagyobb teret követel magának. Tegyük hozzá azt is, hogy nagyon helyesen. A világ fejlődik, képmutató fanyalgók pedig mindig voltak, lesznek. Az irányt egyértelműen mutatja a lenti diagram a hőkamerák felhasználásának terjedését illetően. Amint az kristály tisztán látható, a polgári kereskedelmi hányad mellett mára eltörpül az eredeti, katonai felhasználás. Egyre nagyobb mértékben a nem katonai feladatok megoldására használunk hőkamerát.

v_hokamera_novekedes_hun-700x413.jpg

Ez a trend már tavaly, de tavaly előtt is egyértelműen érezhető volt, főleg az éjjellátók piacán. Az 1M Ft feletti éjjellátók mára 90%-ban eladhatatlanná váltak az elérhetőbb árú 640x480 pixeles ATN, Fortuna, stb. hőkamerák megjelenésével és elterjedésével. Legutóbb pedig a Pulsar Helion és Trail termékei zavarták fel még jobban a szegmens állónak egyébként sem tekinthető vizét, a nagy felbontású érzékelők még kedvezőbb áron elérhetővé tételével. Ezek az eszközök már elérik vagy meghaladják -éjjellátós nyelvre lefordítva- az ismert márkák legdrágább Gen 3-as vagy XR5-ös csövekkel szerelt eszközeinek 64-72 lp/mm felbontását. Kínában közben 800x600 pixel felbontású hőkamera céltávcső is forgalomba került már. A francia ULIS szenzor gyártó oldalán pedig elérhető az 1024 x 768 pixel felbontású, második generációs hőérzékelő is, ami az egyáltalán szóba jöhető, hagyományos éjjellátók számára már elérhetetlen felbontást jelent. Game over. Időben szóltunk!

A hőkamerák terjedése és fejlődése ellenére a Gen II+ eszközök iránti kereslet éjjellátó céltávcső előtétben vagy éjjellátó céltávcsőben és a Gen I / I+ éjjellátó kereső és céltávcsövek iránti vágy nem lankad. Ennek persze egy nagyon egyszerű oka van. Sok évtizedes, kiforrott technológiáról beszélünk, ami egyszerű, jól működik ÉS megfizethető. Felhúzod pl. az előtétet a nappali céltávcsőre, lősz és találsz. Nincs menü, kalibráció, stb. Vagy bekapcsolod a keresőd, belenézel és látsz. Pont. Az agyunk is szereti a képüket, mert az agyunk is analóg. Egy-kétezer párszáz EUR-ért ezzel nincs is semmi gond. Viszont ennél drágább, hagyományos eszközt választani már nem túl okos dolog. Egyre inkább erősen túlárazottnak tűnnek a Gen 3 / XR5 eszközök kétmilliós vagy felette árai a jelenlegi, csökkenő árú, de egyre többet tudó hőkamera kínálattal szemben. Mi azt prognosztizáljuk, hogy Gen 3 / XR5 pár éven belül teljesen eladhatatlanná válik és ki fog szorulni a vadászpiacról és nem csak a hőkamerák miatt. Az éjjellátás jövője is digitális. 90 lp/mm, 112 lp/mm digitális szenzorok készülnek jelenleg, amik ugyan olyan jól látnak 900nm felett is, mint alatta és túlfényre sem érzékenyek, de ne kalandozzunk el...

A vadászatban ez úgy fog megnyilvánulni, hogy minden és precízen bírálhatóvá válik. Megfelelő minőségű eszköz alkalmazásával akár párás, ködös időben is esetenként. Ráadásul semmilyen segédfény forrás nem szükséges, továbbá az elképesztő érzékelési képesség és képminőség mellett számos szolgáltatás is a vadgazda vagy a vadász rendelkezésére áll: -Fotó, videó, távmérés, ballisztikai számítógép, mobiltelefon és tablet kapcsolat, YouTube video streaming, GeoTagging, stb. Felsorolni is sok. A választás persze továbbra sem itt dől el elsősorban, hanem a valós, fizikai képességeknél. Végül is látni vennénk, vagy mifene.

szolgaltatosok.jpgAzt, hogy egyelőre zavar van a fejekben, még kihasználják a gyártók és egyes kereskedők is alkalmanként, bár legnagyobb része maga sem ért hozzá, csak árulja. Mondjuk inkább úgy megengedően, hogy nem veszik figyelembe jelenleg a vásárlók tájékozatlanságát (vagy éppen nagyon is). Így fordulhat elő, hogy lehet venni nagyon márkás, de gyenge eszközt nagyon drágán és sokkal jobb minőséget, sokkal kedvezőbb áron. Már ha legalább alap szinten tisztában vagyunk az egyes paraméterek jelentőségével. Ezen próbálunk most segíteni, a legfontosabb tulajdonságok magyarázatával, néhol kicsit -szándékosan- szájbarágósan, mivel pont a technikai paraméterek, amik nem hazudnak. Játszani lehet ugyan a képpel, a képjavító eljárásoktól jobbnak tűnik a kép, de ha nem jött át az objektíven és/vagy nem kellő érzékenységgel alkotott képet az érzékelő, akkor nem lesz több információ a képben. Ezen pedig egy éppen futó képjavító algoritmus sem fog segíteni, csak parasztvakítás.

Gyújtótávolság

Szájbarágó:
19-25mm - Erdőbe, szóróra
25-38mm - Erdőbe, vegyes terepre
50mm-től - Nagy, nyílt terekre, Alföldre

Az objektívek egyik legfontosabb tulajdonsága a gyújtótávolság. Ez a mérőszám, amivel tulajdonképpen az objektívek látószögét jellemezzük. Fordítottan arányosak egymással, azaz minél magasabb a gyújtótávolság annál kisebb a látószög. Márpedig nem mindegy, hogy hol vadászunk, inkább látószög kell vagy inkább nagyítás, esetleg vegyes terepre is-is.

Objektív mérete, minősége

A jó minőségű objektívekhez kiváló minőségű germániumra is szükség van, megfelelő méretben. Ha ez nincs meg, akkor romlik a képélesség, a rajzolat. Az árat jelentősen befolyásolja. (Részben ezért magasabb az ára pl. a kanadai GSCI termékeinek, mivel kiváló minőségű objektívekkel szerelik a termékeiket.)

F szám

Szájbarágó:
F/1.0 - Kiváló.
F/1.2 - Átlagosan jó.
F/1.4 - Vagy fölötte: -Gyenge, de olcsóbb kamerákban elfogadható.

Kamerák esetében a legsűrűbben használt F-stop érték az F=1.2 (vagy F/1.2). Az F-stop = fókusztávolság (f) / a blende átmérője (A). Ennek az értéknek kültéri használat esetén, nagy érzékenységű (50 mK NETD) kamerák alkalmazása során van igazán jelentősége. Ugyanis a rosszabb körülmények (köd, eső, stb.), amivel azért gyakran találkozik a vadász vagy a vadgazda,  jobb F értéket kívánnak (F=1.0). Ráadásul egy jobb F értékű objektívnek a mélységélessége is jobb lesz. A mélységélesség mértéke ugyanakkor nem egyforma a beállított sík előtt és mögött. Nagyjából 1/3-2/3 arányban oszlik meg. Amikor beállítjuk a kamerát, ezt vegyük figyelembe, mert nem a mélységélességi tartomány közepén kapjuk a legélesebb képsíkot. Ami még egy ok jó minőségű, F=1.0 objektívvel szerelt kamerát választani! Hiszen mélyebb tartomány lesz elfogadhatóan éles, kevesebbet kell "állítgatnunk" a kameránkat.

Felbontás

1027x768 pixel - 1-2 éven belül (Hagyományos éjjellátó ezt már nem fogja tudni.)
640x480 pixel - Jelenleg a legjobb (A jelenlegi csúcs éjjellátók felbontásának felel meg kb.)
384x288 pixel - Átlagosan jó
336x256 pixel - Gyengécske
320x240 pixel - Még gyengébb
160x120 pixel - Szóróra maximum

160x120 pixel alatt már az olcsó, tömegcikkek jönnek, a korlátozott használhatóságtól az önámításig.

szenzor-meretek.jpg

NETD - azaz, milyen az érzékelő?

Szájbarágó:
45 mk - Jujj, de durva!
50 mK - Kiváló.
60 mK - Átlagosan jó.
70 mK - Gyenge, de olcsóbb kamerákban elfogadható.

A hőkamera egyik fontos paramétere a termikus érzékenység, azaz a legkisebb érzékelhető hőmérséklet-különbség.  A hőkamera termikus érzékenységét (NETD) a mikrobolométer paraméterei határozzák meg, melyet millikelvin (mK) értékben szoktak feltüntetni, az objektív F-stop értékének megadása mellett. A NETD a „Noise Equivalent Temperature Difference” rövidítése, ami magyarul „Hőmérséklet-különbségi zajegyenérték”-et jelent. Az 50 mK, azaz 0,05ºC értékű NETD-vel rendelkező hőkamerák már kiváló érzékenységűnek számítanak.

kod.jpgNagyon leegyszerűsítve a gyenge és  jó között az a különbség, hogyan választja el a környezettől a minket érdeklő hőforrást. Például egy jó kamerában látszik egy bokor mögött a frissen dagonyázott vaddisznó is, míg a gyengébbe még nem. Persze ez függ erősen a környezet és a vad hőmérsékletétől és akkor érdekes leginkább, amikor nagyon közel állnak egymáshoz ezek az értékek. Vagy például leszáll a köd, a jó érzékelő segítségével látod a ködben a távolabbi vadat is, míg a másikkal még nem.

Az éjszakai táplálékfelvételre szorított vad kényszerű vadászatát pont a minduntalan hangoztatott vadászetika jegyében kellene alkalmas eszközökkel megoldani és az alkalmatlanokat tiltani. Jelenleg ez fordítva működik.

idezet.jpgMost a képmutatás csimborasszóján ücsörgők tajt részeg prédikációi akár versenyre is kelhetnének az Amazonas vízhozamával. Állnak mélyen meghatva, talpig angolban valamelyik kiemelt, állami erdészetnél elejtett, parádés bika terítéke előtt (jajj, a sapka meg már megint fennmaradt, bocsika...) vagy kalapban (ha van még nekik...) hoznak egy Szalonkát a terítékre (ha csinálnak egyáltalán...), legalább is a Facebook fotó kedvéért (Az üzenet: Idenézzé, ecsém! Mennyire etikus meg vadászais vagyok! Ezt űbereeeed! ...), közben vadkárban hülyére lövöldözik szerencsétlen disznókat, ünőket, borjúkat teljesen vakon, ész nélkül össze-vissza kitárazva. Arra nem véve a fáradtságot, hogy legalább a puskájukat pontosan belőjék (jó az, a lőteres belőtte... valahova... mindegy, nem tudom, de szarvasba benne van!), számos felesleges sebzéssel (mert csak sejtette, hogy hová lő, de lőtt!), aztán felzavarják másnap a vadkamrát is az utánkereséssel, mindezt nyilván a sokat hangoztatott etika jegyében. Nyugodtan írjatok felháborodott hangú leveleket és le is közöljük (ha megfelelő színvonalú és közlésre alkalmas), amennyiben szerintetek a fentiek csak Science fiction és nem így működik ma. E-mail: vadasztavcso.blog.hu kukac gmail és com.

Vanádium vagy Szilícium?

Na, ez egy érdekes kérdés megint. Elvileg a Vanádium oxid alapú érzékelők valamivel jobb tulajdonságokkal rendelkeznek mint az amorf Szilícium szenzorok. Az alábbiak lennének a VOx technológia előnyei az ASi-hoz képest:

  • Nincs beégés közvetlen napsütésben
  • Alacsonyabb zajszint, jobb képminőség
  • Magasabb elméleti hőmérséklet-érzékenységre képes
  • Alacsonyabb energiafogyasztás
  • Rövidebb „pixel válasz”

Ennyit az elméletről. Az export korlátozások miatt csak a gyenge VOx mikrobolométerekkel szerelt eszközök kerülnek ki az USA-ban polgári felhasználásra és azokat is exportálják csak. Ilyen VOx mikrobolométereket találhatunk a FLIR és a Dedal egyes eszközeiben. A korlátozott képességű VOx mikrobolométerek így nem igazán tudják felvenni a versenyt az ULIS chipjeivel:

vox-asi.jpgMit is mondtak anno a Delta végén? "Ennyi mára a tudomány és a technika újdonságaiból." Reméljük, hogy sikerült egy kicsit rendet tenni a fejekben és hozzásegíteni minden érdeklődőt a számára megfelelő eszköz megfontolt kiválasztásához.

VTB